Cégkultúra: ahány ház, annyi szokás



Nemcsak a nemzeteknek, a családoknak, a cégeknek is van kultúrája. Ezt azok érzik meg, s élik át igazán, akik már megfordultak több, eltérő tulajdonú vállalatnál…

Akár döbbenetes élmény is lehet, amikor valaki például egy távolságtartó angolszász vállalattól átkerül egy olasz családi vállalkozásba. Magázódásból tegeződés, hideg-rideg légkör helyett vállonveregetés és közös hétvégi programok. Széles a spaletta – már ami a munkahelyi szokásokat illeti. A dolgozó jól teszi, ha gyorsan körülnéz és alkalmazkodik… Ahány ház, annyi szokás és ahány nemzet, annyiféle kultúra. Közhelyek, de igazak. A cégek szervezeti kultúráját nagyban befolyásolják a tulajdonosnak, illetve vezetőinek a nemzeti sajátosságai, hiszen vállalkozásuk szokásait ők teremtik meg, tartatják aztán be és várják el. A legfontosabb, ha új céghez kerülünk, hogy előbb inkább csak a háttérből, de figyeljünk.

Gyorsan kiderülnek már az interjún a legfontosabb szabályok. Különösen érdemes kifűrkészni már a legelején, hogy milyen távolságot tartanak a főnökök a beosztottaktól. Ha nagy a távolság, a vezetők sokszor elérhetetlenek, nincs egyenjogúság a vitában sem, a főnöknek előjogai vannak és mindig a beosztott a hibás. Az ilyen helyeken az interjút íróasztal mögül, tekintélyt parancsoló modorban végzik.

Ahol “lazább a gyeplő”, ott jól és partnerként kommunikálnak a dolgozókkal, a siker közös, a probléma okát pedig inkább keresik a rendszerben, mint egymásban. A beszélgetés során is inkább a pályázó személyiségére kíváncsiak, s nem annyira a bizonyítványára. Érdemes megfigyelni a cégnél régebben dolgozók viselkedését is. Vannak amolyan hivatalnok típusok, akik a jól strukturált helyzeteket helyezik előtérbe és nem szeretik a váratlan dolgokat. Az ilyen kollégák gyakran érzik magukat stresszhelyzetben, előfordul, hogy emiatt agresszívabbak is.

Mindent leírnak, rögzítenek, szabályokat alkotnak, s ha tehetik, büntetnek is. Ellenben ahol a kollektíva nem ijed meg a váratlan kihívásoktól, könnyebben átlépnek a nehéz helyzeteken is. Ilyen
cégeknél sokszor az idejüket és az energiájukat sem sajnálják a cél elérése érdekében. Kiderülhet néhány napos megfigyelés során az is, az egyéni vagy a csoportteljesítményt díjazzák-
e jobban, néhány kávészünet és beszélgetés során az is körvonalazódik, hogy a munkatársak – és rajtuk keresztül az egész cég – milyen kultúrát képviselnek; azért élnek, hogy dolgozhassanak vagy azért dolgoznak, hogy élhessenek…

Észrevételeiket, kérdéseiket továbbra is várom az orban.aladar@origo-santa.hu e-mailcímen!



Vissza a cikkekhez!